Welcome
Üdvözlünk a London Life FRPG-n, az Európa második legnépesebb városára épülő szerepjáték oldalon! Tudtad-e, hogy 7 év és öt kontinens szakembereinek munkájával épült a London Eye? Vagy hogy a Harry Potter és a bölcsek kövét a helyi állatkertben is forgatták? London változatos és izgalmas nagyváros, rengeteg látnivalóval, ahol nincs megállás, csak úgy pezseg az élet. Nem számít hányszor látogatsz el ide, sosem tudhatod mit hoz a holnap Londonban. Mindig találsz valami újat, amit még nem tapasztaltál.Játssz velünk, alakítsd kedved szerint karaktered lehetőségekkel teli életét! Ha bajban vagy, fordulj bizalommal bármelyik Staff taghoz, akik mindenben segítenek majd.

London vár, regisztrálj most!
• • • • • • •
Az oldal alapítása:
2011. július 25.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Chatbox
Latest topics

by Soren Lindahl Szer. Ápr. 04, 2018 8:40 pm


by Erin Pynlor Vas. Márc. 18, 2018 5:18 pm


by Soren Lindahl Vas. Márc. 11, 2018 8:18 pm


by Vendég Pént. Márc. 09, 2018 8:33 pm


by Vendég Hétf. Márc. 05, 2018 1:04 pm


by Vendég Pént. Márc. 02, 2018 10:16 pm


by Vendég Szomb. Feb. 24, 2018 6:20 pm


by Erin Pynlor Szomb. Feb. 24, 2018 7:33 am


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Hugo & Elena

Témanyitás by Elena Zaria Craig on Szomb. Május 13, 2017 3:02 pm

Hugo& Elena
- Elena kedveském. - megszólításomra felfigyelek. A szervezet igazgatónője. - Van egy perced?
- Igen. Persze. - elmosolyodom.
- Ott leszel akkor ma a rendezvényen ugye? - fogalmam sincs most mért kérdezi ezt. Én mindig ott szoktam lenni a rendezvényeiken.
- Igen. - válaszolom egyszerűen.
- Rendben. Csak azért kérdeztem, mert ma újságírók is jönnek. Szeretnének riportot készíteni a segélyszervezetünkről, meg az "Együtt az éhező és árva gyerekekért" kampányunkról. - most már kezdem érteni mért érdekelte annyira, hogy ott leszeke.
- Ne haragudjon. - motyogom zavartan. - Tudom miért érdekli, hogy ott leszek-e. De én nem szeretnék nyilatkozni. - hajtom le a fejem. Minden közszereplést kiszoktam hagyni. Én nem vagyok az a fajta aki kamerák elé áll és mutatja magát, még ha jó érdekében is van ez a dolog. - Tudja a kamera nem az én világom. - próbálom kimagyarázni magamat.
- Értem semmi baj. - mondja és elvonul.
***
Délután két óra. Épp a kipakolással vagyunk elfoglalva. Több hasonló szervezet is részt vesz ezen a kétnapos rendezvényen. Koncertek és előadások lesznek, meg kirakodó vásár. Mi süteményeket és kézimunka dolgokat árulunk. A befolyó összegből az árvaházakba viszünk eledelt. Én a gyereksátorban fogok segédkezni. Itt rajzolhatnak, mesét nézhetnek, ugrálhatnak az ugrálóvárban és hasonló dolgokat csinálhatnak a kicsi és a nagyobbak egyaránt. De mi sem maradunk le az eseményekről ugyanis nyílt sátor ez, és teljes kilátás van az egész helyszínre. Szerencsére nagyon szép idő van, ez még jobban kedvez annak, hogy többen eljöjjenek. Én is szívsebben jövök egy rendezvényre ha jó az idő.
Remekül elszórakozom itt a kicsikkel. Most éppen labdázunk amíg a szüleik körbenéznek. Mindig is szerettem a kicsikkel lenni. Ők valahogy sokkal érzékenyebb, tisztább lelkű lények mint a felnőttek. Náluk nincsen diszkrimináció, ők mindenkit elfogadnak olyannak amilyen. Az is jó pont náluk, hogy mindig kimondják amit gondolnak. Épp elmerülök gondolataimban, amikor az egyik kisgyerek véletlenül eltalálja a labdával egy férfi vállát, majd a labda a férfi lábához esik. Hupsz. Ez kínos. Szegény gyerek megszeppenten néz rám. A labda után megyek.
- Elnézést. - kérek bocsánatot a férfitől. - Ne haragudjon, véletlen volt. - zavaromban azt sem tudom mit mondjak. hajamat a fülem mögé simítom miközben felkapom a labdát. - Csak egy percre nem figyelek oda és máris megtörténik a baj. - zavartan nevetek, majd még egyszer elnézést kérek. - Egyébként Elena vagyok. - mutatkozom be, ha már így alakult.
avatar

honey, I'm on my cloud


× play by :
Shailene Woodley

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
ez is meg az is

× hsz-szám :
6


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hugo & Elena

Témanyitás by Hugo Norton on Csüt. Jún. 01, 2017 4:13 pm

   
Elena & Hugo
Mindig örömmel tölt el, ha segíthetek. Valahogy egyre inkább az életem részévé válik az önkénteskedés és nemcsak Sonja miatt. De tényleg. Való igaz, ha Ő nincs, valószínűleg abbahagytam volna, mielőtt igazán ráérzek az ízére. Ma már el sem tudnám képzelni az életemet nélküle. Mármint sem Sonja, sem az önkénteskedés nélkül. Mondjuk kicsit sajnálom, hogy ma nincs itt. Úgy volt, hogy Ő is jön, így kicsit csalódásként ért, mikor itt a helyszínen megtudtam, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy tervezte, így végül le kellett mondania a részvételt. Állítólag sajnálta. Hát még én. Mindenesetre remélem, nincs komoly baja, nem betegedett meg, vagy ilyesmi. Majd megpróbálom kipuhatolni a többiektől.
Erre egyelőre azonban még nem volt lehetőségem, túl sok a tennivaló, fecsegés helyett dolgozni kell. A rendezvény, egy jótékonysági, ingyenes koncertekkel és előadásokkal tarkított kirakodóvásár, hamarosan kezdetét veszi, de természetesen még nincs minden a helyén. Iparkodnunk kell, hogy készen legyünk, hiszen már szállingóznak az emberek.
Éppen az asztalokat állítom fel a standunknál, mikor egy labda repül a vállamnak, majd éppen előttem ér földet. Zavartan pillantok körbe, honnan is jöhetett, de nem is kell sokáig keresgélnem. Egy fiatal, nagyjából korombeli nő az, aki rögtön fel is kapja a labdát, ahogy megszólít. Ahogy felnézek rá és a háta mögé pillantok, ahonnan a labda jöhetett, a szomszédos pavilonnál egy szégyellősen álló kisfiút pillantok meg. Persze, az árva gyerekeket támogató szervezet. Ha nem tévedek, ők kaptak helyet mellettünk. Így már minden érthető.
- Semmi gond, előfordul az ilyesmi - elnéző, barátságosnak szánt mosollyal válaszolok neki. Valahogy mintha ismerősek lennének a lány vonásai, de nem igazán tudom hova tenni. Láthattam őt vajon valahol korábban? Zavar, de sehogy sem jut eszembe. Az is lehet, hogy csak hasonlít valakire, akit ismerek. Mintha zavarban lenne, valószínűleg ezt igyekszik oldani, mikor bemutatkozik.
- Hugo vagyok, örvendek - általában teljes névvel szoktam bemutatkozni, de ha már ő sem tette, én is mellőzőm ezt a formalitást. Egyébként is, talán jobb, ha nem tudja, itt nem kell, hogy a családnevemmel villogjak és mindazzal, amit a szüleim révén gyakran hozzákötnek. Itt én is csak egy önkéntes vagyok a sok közül és ez pont így van jól. Mivel én nem is szeretnék több lenni.


_________________

Mr. Hopeless Romantic Prince



avatar

honey, I'm on my cloud


× play by :
Keegan Allen

× kor :
27

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
egyetemista, önkéntes

× hsz-szám :
87


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hugo & Elena

Témanyitás by Elena Zaria Craig on Pént. Feb. 09, 2018 4:54 pm

Hugo& Elena
Azt hiszem egyre jobban zavarba jövök. Magam sem tudom miért. Furcsa érzések keringenek bennem. Egyrészt nagyon örvendek, hogy nem ismert fel külsőre. Bár nem igen szoktak szerencsére. Nem tudom mit csinálnék ha valaki mégiscsak megtudná kivagyok. Olyan régen volt már, de mégis úgy érzem még csak most pár napja.
A gyerekek hangjára figyelek fel. A labdát kérik.
- Egy pillant. - szólok oda Hugonak, majd megfordulok és visszagurítom a labdát a gyerekeknek. Kissé érdekesnek tűnhetek ennyi gyerekkel magam körül. Remélem nem gondolja azt, hogy mind az enyémek. Zavartan fikszirozom a földet, miközben megszólalok.
- Nem az én gyerekeim, csak segítek nekik. - elmosolyodom. Hu mekkora hülyeséget mondtam. Nyilván ő is sejti, hogy azért ennyi kicsit nem szülhettem.
Nem viselkedhetsz ilyen gyerekesen Elena, biztatom magam. Nem igen szoktam idegenekkel beszélgetni. Valószínű ezért érzem magam ennyire kínosan. Igazából az egész életemet a gyerekeknek szántam, a jótékonykodásnak. Sosem jártam sehova szórakozni. Egyrészt nem szerettem volna, ha bárki felismerne még véletlenül se. Másrészt mert nem tartom magam jó ismerkedő partnernek. Sosem tudtam kötetlenül beszélgetni. Inkább az a csendesebb típus vagyok. Meghallgatom mások történeteit, problémáit és minden mást. Magamról viszont nem szoktam beszélni, senkinek se. Az nem az én stílusom.
Csak állok Hugoval szemben és fogalmam sincs mit kéne mondanom vagy tennem. De valami azt súgja nem kéne ennyivel elengednem, hogy ő talán a későbbiekben jó barátom lehet. Mégis mintha  a hangszálaimat valami odaragasztotta volna  a torkomhoz. Meg sem tudok szólalni. Ijesztő érzés. Még sosem éreztem ilyent. Nagyot sóhajtva végül mégiscsak sikerül megszólalnom.
- Ne haragudj megkérdezhetem, te is valamilyen szervező vagy vendég vagy?-  fogalmam sincs miért teszek fel ilyen hülye kérdéseket, de más sajnos nem jut eszembe. Csak azt tudom, hogy megakarom ismerni ezt a férfit.
avatar

honey, I'm on my cloud


× play by :
Shailene Woodley

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
ez is meg az is

× hsz-szám :
6


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hugo & Elena

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom




Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.