Üdvözlünk a London Life FRPG-n, az Európa második legnépesebb városára épülő szerepjáték oldalon! Tudtad-e, hogy 7 év és öt kontinens szakembereinek munkájával épült a London Eye? Vagy hogy a Harry Potter és a bölcsek kövét a helyi állatkertben is forgatták? London változatos és izgalmas nagyváros, rengeteg látnivalóval, ahol nincs megállás, csak úgy pezseg az élet. Nem számít hányszor látogatsz el ide, sosem tudhatod mit hoz a holnap Londonban. Mindig találsz valami újat, amit még nem tapasztaltál.Játssz velünk, alakítsd kedved szerint karaktered lehetőségekkel teli életét! Ha bajban vagy, fordulj bizalommal bármelyik Staff taghoz, akik mindenben segítenek majd.

London vár, regisztrálj most!
• • • • • • •
Az oldal alapítása:
2011. július 25.



Latest topics


by Erin Pynlor Szomb. Dec. 09, 2017 7:14 pm


by Vendég Szomb. Dec. 09, 2017 8:25 am


by Danica H. Coy Pént. Dec. 08, 2017 11:36 pm


by Erin Pynlor Csüt. Dec. 07, 2017 6:06 pm


by Hugo Norton Kedd Dec. 05, 2017 10:59 pm


by Daniel Osmer Vas. Dec. 03, 2017 8:52 am


by Lana Evens Csüt. Nov. 30, 2017 8:47 am


by Daniel Osmer Kedd Nov. 28, 2017 7:01 pm




Share| .

Timo & Ginny

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
avatarGinger L. Carson
honey, I'm on my cloud
× play by :
dove cameron ×
× kor :
19
× tartózkodási hely :
in the heart of england ×
× foglalkozás :
student ×
× hsz-szám :
6

TémanyitásTárgy: Timo & Ginny Hétf. Jún. 26, 2017 3:24 pm

Timo & Ginny

Hogy miért szeretek apám kávézóiba járni? Mert egyértelműen ott a legfinomabb a kávé az egész országban. Nem vagyok nagy koffeinfüggő és koffein szerető, de ettől függetlenül heti kettő, néha három alkalommal is szívesen térek be az egyik üzletbe, hiszen az ízesített kávékra fáj a fogam. Valójában nekem is kell fizetni érte, amit nem értek, de apa nem akarja, hogy tudják a dolgozói ki is vagyok. Ez a kérése megdőlt, amikor is legutóbb az egyik szerencsétlen alkalmazottjának elmondtam ki is vagyok. Nem volt valami kellemes beszélgetés, de ez van. Néha az ilyeneken is át kell esni.
Napszemüveggel a fejemen, s Zeusszal a kezemen indulok útnak. Ezúttal úgy határozok, hogy van egy kis kedvem sétálni, még ha a kutyám elég lusta is ahhoz, hogy megmozduljon és a kezemben kell cipelni. Nincs olyan messze a legközelebbi GAC kávézó. Apa sosem volt a névválasztások mestere, ami ebből az apró mozaikszóból is meglátszik. A család tagok neveinek a kezdőbetűjének a rövidítése lett a név. Ennél még a Carson is jobban hangzott volna. Ginger, Adelaide és Charles. Még ha jól hangzana talán elfogadható is lenne.
A legközelebbi kávézó tőlünk tíz perc sétára van. A legutóbbi alkalommal történt ott az ominózus eset, amit az előbb is említettem, de remélem ezúttal nem lesz bent az a srác.
Mosollyal az arcomon lépek be a helyiségbe, s rögtön meg is pillantom a fiút. Be kell vallani, elég aranyos, de ennyi. Magabiztosan lépek oda hozzá, megelőzve az előttem várakozókat. Ha már miénk a hely, nehogy sorba kelljen állnom.
- Szia Timothy - olvasom el a névkártyáján szereplő nevet, s közben végig vigyorgok. - Gondolom emlékszel rám. Tudod, Ginger Carson - nyomom meg a vezetéknevem, hogy biztosan eszébe jussak, ha el is felejtett volna.
- Ugyanazt kérem, mint a múltkor - mondom neki szemrebbenés nélkül. Kíváncsian várom, hogy még emlékszik-e rá, habár biztosra veszem, hogy nem, de ettől függetlenül bármit hoz ki, nem szólok neki. - Leülök, hozd ki az asztalomhoz - amint kiejtem a szavakat a számon hátrafordulok és leülök az egyik boxba. Zeuszt lerakom magam mellé és a hátát kezdem simogatni, míg telefonomon belépek az instagramba. Jól tudom, hogy meg szokták várni a rendelést, de én direkt nem teszem meg. Apa biztosan kinyírna, ha tudomást szerezne a mostani viselkedésemről, de hát amiről nem tud, az nem fáj neki.


_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatarTimothy Davenport
honey, I'm chasing the sun
× play by :
▽△ cole sprouse
× kor :
19
× tartózkodási hely :
▽△ london
× foglalkozás :
▽△ barist
× hsz-szám :
6

TémanyitásTárgy: Re: Timo & Ginny Hétf. Jún. 26, 2017 4:32 pm

Reggel hangos kornyikálásra ébredtem, amit a kedvesnek nem éppen mondható mostohaapámnak köszönhetek. Nem igazán kedvelem a fószert, de csak azért, mert teljesen kihasználja az anyámat és minket nem szeret a húgunkkal. Amikor apa börtönbe került, akkor anya megkérdezte, hogy bánnánk e ha más férfiban keresné a vigasztalást és mi, naivan, azt mondtuk, hogy a maga ura. Azóta gyorsabban váltogatja a pasijait, mint más nő a fehérneműjét egyik napról a másikra. Mindegyik lezüllött alak, aki csak a pénzre megy rá, ezért is vállalok több műszakot. Addig se kell őket hallgatnom.
Kelletlenül másztam ki az ágyamból, majd pár másodperces gondolkodás után húztam fel az egyenruhámat, amit reméltem, hogy kimostam mert elég rossz lenne büdösen bemenni. Nem akarom, hogy azt higgyék szarban vagyunk, elég, ha én és a húgom tudjuk ezt. Ezért is, kicsit rosszabb kedvvel indultam be a munkába, meg amúgy is, a reggeli kezdésnek nem sok értelme van hiszen 6-kor senki sem vesz kávét. Az áltag ember fél 9 és 12 között tér be egy erős feketére, a többiek már csak nagyzolásból jönnek be akkor.
Nagy levegőt veszek, majd az asztalok áttörlése után állok vissza a pultba, és mosolygó arcot varázsolva magamnak várom a vendégeket, akik egyre jobban jönnek, amint az óra halad előrébb. És a szőr is feláll a hátamon mikor meglátom azokat a szőke loknikat, meg hallom a hozzá tartozó kopogást. Ginger Carson. Egyszer volt szerencsém hozzá, és azóta is bennem van az inger, hogy egy pohárka vízbe belefojtanám. Tipikus pláza maca.
- Elnézést, Miss. Carson, de nem tolakodhat a vendégek elé. – szólalok meg érzelemmentesen, bocsánatkérő tekintettel nézve a háta mögött lévő terhes nőre. Bár azt sem értem egy állapotos nő miért akar kávét kérni, de az is lehet, hogy valami koffeinmentes placebo hatású löttyöt akar. – Nem jegyeztem meg a múltkori rendelését. – válaszolom vissza, de mire odaérnék, hogy megkérdezzem mit is szeretne már sarkon is fordul és leül. Istenem, mennyire kiakasztó ez a kis lány.
- Elnézését kérem, a főnököm lánya. Azt hiszi bármit megtehet. – sóhajtok, majd leadom a hercegnő kívánságát és az állapotos nőét is, majd megkérem a mellettem álló Hillary-t, hogy pattanjon be míg felszolgálok. Elveszem a kért, jobban mondva nem kért italt és odamegyek a boxhoz.
- Itt az itala, mellé pedig a számla. – teszem le elé az említett dolgokat, majd mielőtt tovább állnék még gyors beszólok neki, akkor is, ha ezzel kockáztatom a kirúgásomat. – Ilyet nem tehet meg, Miss. Carson. Hiába az apjáé ez a hely, akkor sem. Nem egy elcseszett tini filmben vagyunk, ahol megtehet mindent.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatarGinger L. Carson
honey, I'm on my cloud
× play by :
dove cameron ×
× kor :
19
× tartózkodási hely :
in the heart of england ×
× foglalkozás :
student ×
× hsz-szám :
6

TémanyitásTárgy: Re: Timo & Ginny Csüt. Jún. 29, 2017 2:58 pm

Timo & Ginny

Néha úgy érzem, mintha az életem valami elcseszett tini film lenne, ahol az örökösnővel állandóan rossz dolgok történnek. Nem az a lényeg, hogy a főszereplő mindig happy enddel zárja a sztorit? Nem tudom, mit vétkeztem a világ ellen, hogy ennyire egyedül maradtam. Az állandó panaszkodás teszi ki a mindennapjaim és szegény Zeusz nyomorgatása, aki ahelyett, hogy bújna az ő szeretett gazdijához mindig csak hátrál tőlem. Túl sokszor ölelgetem a szeretethiány miatt szegény kutyát, de hát ez van. Mással nem igazán tudom megbeszélni a dolgaim, így maradt ő. Apa mindig úton van, míg anyával annyira másak vagyunk, hogy nem is töröm magam azon, hogy megértessem vele mit, miért teszek. Kiakadna ezen is valószínűleg, amit itt leművelek, de nem lenne ezzel egyedül, mert apa sem érezné úgy, hogy helyesen cselekszem, ezért is van az, hogy nem kell tudniuk minden lépésemről.
Magamnak is nehéz bevallani, hogy nem a kávé miatt vagyok itt, még ha kívánom is és ürügyként szolgál. A múltkori ittlétem alatt túlságosan belém égett a barista srác képe, ám mégis reménykedtem, hogy nincs itt, amikor átléptem a kávézó küszöbét, de Ő ott állt és lelkesen csinálta a munkáját. Legalábbis lelkesnek tűnt, én aztán már nem vagyok semmiféle látó vagy jós, hogy a fejébe lássak. Timothy, mert így hívják, viszont már nem örül annyira a jelenlétemnek. Tudja, hogy bajt hozhatok a fejére.
- Jól tudod, hogy azt csinálok itt, amit akarok, sőt ha rosszul bánsz velem még ki is rúgathatlak - válaszolom neki vigyorogva. Hazugság, amit mondok, de neki ezt nem kell tudnia. Jobb, ha azt hiszi, hogy én vagyok apuci pici lánya és bármit megtehetek a kávézó személyzetével, amit csak éppen szeretnék. Természetesen ez nem így van, de most az egyszer ki kell játzsanom ezt a kártyát is. - Elég szomorú - húzom el a számat. Nem várom el tőle, hogy megjegyezze. Azt hoz ki, amit akar, bármi megfelel nekem. Nem vagyok kávéfüggő, mindössze az íze legyen finom.
Hallom a boxból, hogy elnézést kér a terhes nőtől, aki utánam állt. Megmosolyogtat a dolog, viszont úgy határozok, hogy nem fogom szóvá tenni. Figyelem Timothy minden egyes mozdulatát, nem telik sok időbe, mire idehozza nekem a rendelt italt.
- Köszönöm - mondom neki, majd a számlára nézek. Megtehetném, hogy nem fizetem ki, de nem fogok ilyet csinálni. - Hagyjuk a Miss Carsont, szólíts nyugodtan Ginny-nek - mosolygok rá és figyelmen kívül hagyom, amit utána mond. Nem veszekedni jöttem.
- Ülj le, mit ácsorogsz ott? Ne várd el, hogy egyedül fogom meginni a kávém. Te kérsz valamit? Én állom - szólalok meg hirtelen. Tudom, hogy egy hárpia tudok lenni, de van egy jó oldalam is, amit senki sem ismer.


_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatarTimothy Davenport
honey, I'm chasing the sun
× play by :
▽△ cole sprouse
× kor :
19
× tartózkodási hely :
▽△ london
× foglalkozás :
▽△ barist
× hsz-szám :
6

TémanyitásTárgy: Re: Timo & Ginny Kedd Júl. 04, 2017 2:11 pm

Sajnálatos módon, pont az ilyen kő gazdag elkényeztetett pláza lányok miatt vélem úgy, hogy a világ megérett a pusztulásra. Amikor a kutya már nem tud a két lábán járni és az ölbe kell tartani, mint valami pólyást, akkor elfog a hányinger. És kezdem megérteni, hogy az anyatermészet miért is viselkedik úgy ahogy. Segítenék neki szívesen eltűntetni az ilyen embereket a felszínéről, de az emberölésnek számítana, ami miatt börtönbe kerülnék és annál sokkal többet ér az életem, mint mondjuk a Ginger Carson-é.
Mert amíg Ő azon aggódik, hogy Loui Vuittont vegyen vagy Guccit, ne adj Isten, Pradát, addig én lehet tudok tenni valamit a világ megmentéséért. Mindig is nagy vágyam volt a jégsapkák kutatása, és az ózonréteg valamilyen módon való befoltozása, de ezek még álmok maradnak. Tőke kell hozzá, és a terveimhez is, viszont a családomat is el kell tartanom most, hogy anya a legtöbb pénzét a pasiknak adja melyekkel lefekszik. A húgom meg majd egyen kenyérhéjat, mi? Nem. Ez nem fordulhat elő.
- Talán azt kéne tennie. Legalább az apja felvehet valaki olyat, aki kinyalja a hercegnője hátsóját. – már megkaptam párszor, hogy éles a nyelvem, de nem tehetek róla. Ez a lány kimondhatatlanul az idegeimen táncol és nem fog sokáig tartani míg úgy beszólok neki, hogy sírva rohan apuci ölébe, vagy elintéztetem néhány keményebb arccal. Najó, az utolsó nem reális, mert nem ismerek „kemény arcokat”, meg mert nem is vagyok olyan. Ráadásul a húgom egészsége sokkal jobban érdekel, mint az, hogy kirúgassam magam a kis hercegnővel. – Így járt. – gúnyosan húzom a számat félre, majd beírok valami random menő italt és már fordulok is az állapotos hölgyhöz. Nem tudok elégszer bocsánatot kérni a lány viselkedésért, mert még mindig úgy érzem, hogy miattam lesz rossz napja kismamának, pedig az a gyerekre is kihat, és ki akarna egy egész nap bömbölő kölyköt?
Miután kiszolgáltam a hölgyet, egyből kivittem a kedves vendégünknek a kávét és nem állom meg, hogy ne szóljak be. Valamiért mégsem támad, hanem asztalához invitál, és ezen meglepődök. Miért tenne ilyet? Nem értem én a lányokat, főleg nem Őt.
- Nyugalmat kérek, Ginger. Nem értem mi bajod van velem, szóval nagyon értékelném, ha fognád a kis ölebedet és nem szólnál hozzám vagy valami hasonló. – leülök vele szembe és amilyen komoly képet tudok vágni úgy nézek szembe vele. Damn. Miért ilyen csinos? Az ilyen hárpiák miért azok? Nem értem… - Értem, hogy az apádé a hely, pénzes vagy és bármit megtehetsz, de azért egy kis emberiség szorulhatna beléd. Beállni egy állapotos hölgy elé? Komolyan? – kérdőn pillantok rá és egy kis lenézés is társul hozzá. Milyen ember tesz ilyet? De most komolyan…
- Ha ennyire unatkozol és nem tudod mit kezdj a tökéletes életeddel, akkor talán állj be dolgozni vagy nem is tudom… menj a barátaiddal valamerre. Bocsánat, elfelejtettem, hogy neked nincsenek olyanjaid. Sajnálatos. – csöpög a mondandóm a gúnytól. Ha nem tudnám magamról, hogy nem vagyok az, azt mondanám hatalmas seggfej vagyok.






A hozzászólást Timothy Davenport összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Aug. 01, 2017 12:11 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatarGinger L. Carson
honey, I'm on my cloud
× play by :
dove cameron ×
× kor :
19
× tartózkodási hely :
in the heart of england ×
× foglalkozás :
student ×
× hsz-szám :
6

TémanyitásTárgy: Re: Timo & Ginny Kedd Júl. 11, 2017 2:59 pm

Timo & Ginny

Mióta az eszemet tudom mindig is egyedül éreztem magam, s talán ezért is alakult ki a sokak számára szinte már elviselhetetlennek tartott személyiségem. Sosem volt egy olyan srác sem, akivel együtt lettem volna huzamosabb ideig. A leghosszabb kapcsolatom két hétig tartott, de aztán kiderült, hogy csak azért volt velem a srác, mert fogadott az egyik haverjával, hogy nem bírja ki velem egy hónapig és meg is fektet. Sajnos a szex összejött, ami miatt nagyon össze voltam törve, mikor kiderült a turpisság. Nem bírtam elhinni, hogy vannak ennyire rossz emberek. Akkor feküdtem le életemben először egy sráccal és azóta mással nem. Nem is vágyom rá, hogy valakivel szexuálisan együtt legyek, mert akkor rossz élmény alakult ki bennem. Lehet, hogy kívülről azt mutatom, hogy minden a legnagyobb rendben van, amikor ez hazugság. Az egész személyiségem egy hülye álca, s sajnos nem találok olyan embert, akiknek hajlandó vagyok rendesen, s teljesen megnyílni. Mint már említettem egyedül a kutyámban, Zeuszban bízok meg, mert tudom, hogy ő úgysem ad tovább semmit. Habár mostanában még az is nehezére esik, hogy egy helyben üljön, míg beszélek, inkább lép le vagy alszik el.
Nem vagyok elfogult, ha azt mondom, hogy apa kávézóiban a legfinomabb a kávé és a shake na meg az apró teasütemények sincsenek az utolsó helyen. Jelenleg még csak az Egyesült Királyság területére terjed ki az üzlet, de folyamatos tárgyalások folynak, hogy a világ többi országaiban is helyet verhessen magának. Minden dolgozónak egy titoktartási szerződést kell aláírnia, amit ha megszegnek akár börtönbe is kerülhetnek. Timothy is aláírt egy ilyet, amikor a családomnak kezdett dolgozni. Timothy, akinek valószínűleg már az agyára mentem, de bennem valamit felébresztett ez a srác és nem hagyom menni.
- Itt én vagyok a fővendég, azaz bárki elé beállhatok és bárkit kirúgathatok - válaszolom szigorú arccal. Zeuszt az ölembe veszem és simogatni kezdem a puha szőrét. Nem tudom, hgy be lehet-e hozni kisállatokat, de nem érdekel. Én úgysem fogok bajba kerülni miatta ebben a kávézóban.
- Bajom? Veled? - kérdezem kitágult szemekkel. - Konkrétan különleges bánásmódot kapsz tőlem, megengedtem, hogy leülj és nem kell dolgoznod, míg itt vagyok. Személyes sértésnek venném, ha nem élnél az ajánlatommal. Nem fogok elmenni még egy jó ideig, remélem tudod - mosolygok rá negédesen. Valami vonz ebben a srácban, valamit megmozgat benne, s tudom, hogy ha így folytatom csak eltaszítom magamtól, ha eddig még nem tettem volna meg. Csak miatta vagyok itt, de erről nem kell tudnia.
- Ha állapotos, akkor mit keres egy kávézóban? Hahó csak segítettem neki, időt adtam annak a szerencsétlennek, hogy tűnjön innen, mert a babának nem való a kávé. Át kellett volna gondolnia és lelépnie - rántom meg  vállam. Igazából mikor beálltam a sorba fel sem tűnt, hogy az a nő terhes, de szépen kivágtam magam ezzel a válasszal magamhoz képest.
Elfordulok, amikor megsért. Eléggé érzékeny típus vagyok, így rögtön azért kell küzdenem, hogy ne csorduljon ki egy könnycsepp sem a szememből. Nehéz visszafognom magam, de azért próbálom. Mindenféle mosoly nélkül nézek vissza rá, s megpróbálom a legőszintébb hangnememet elővenni.
- Figyelj, Timothy, nem kell itt lenned, menj vissza dolgozni, megiszom ezt a kávét és ígérem többé nem látsz, ha annyira fáj egy légtérben lenni velem - nézek végig a szemeibe, majd elrántom a tekintetem és a kávét kezdem inni. Innentől már nem nézek rá. Egyszerűen nem akarok.



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatarTimothy Davenport
honey, I'm chasing the sun
× play by :
▽△ cole sprouse
× kor :
19
× tartózkodási hely :
▽△ london
× foglalkozás :
▽△ barist
× hsz-szám :
6

TémanyitásTárgy: Re: Timo & Ginny Kedd Aug. 01, 2017 12:36 pm

Nem vagyok olyan helyzetben, hogy nemet mondjak a főnököm lányának és bármennyire nem nekem való ez a munka nem rúgathatom ki magamat. Nem miattam. A húgom számomra a legfontosabb, és ahhoz hogy majdnem mindent megkapjon muszáj néha áldozatokat hoznom. Ha már az anyánk nem teszi ezt meg, és sokkal többször bújik ágyba drogosokkal és különböző sötét ügyletekben mászkáló alakokkal. Mindegy.
Eleinte azt hittem csak apán akar bosszút állni, amiért sittre vágatta magát, legalábbis ebben bíztam, de mostanra csak az jár a fejemben, hogy az anyám egy hatalmas szajha, akinek csak a pia, cigi és szex kell a tökéletes életéhez, és mi, a húgommal, csak kifolyt töltelék vagyunk. Siralmas. Nem sok mindennel büszkélkedhetek, nincs rolexem, bár nem is kéne, nem járok luxushotelekbe villás reggelizni, de még így is több dolog miatt lehetek hálás, mint Ginny.
Tökéletes kis színjátékot nyom le mindenki előtt, az elkényeztetett szőke liba, aki mindent megkap, csak csattintania kell, és egész nap lógatja a lábát, mert miért ne alapon. Kutyáját úgy hordja, mint egy táskát a karján, mégis mindenki olyanná akar válni, mint Ő. De ez csak a külső, senki nem tudhatja miféle démonok laknak a fejében. Lehet, ami nekünk természetes egy család keretein belül ő még csak meséből sem ismeri, mert nem volt ki felolvasson esténként. Nem volt ki megnevelje úgy istenesen, hiszen a dadák nem olyan feladatkörrel rendelkeznek egy gyerek életében, mint egy szülő. Nem az én dolgom, csak sajnálni tudom a hozzá hasonló embereket, mert hiába van meg mindenük mégis sokkal kevesebbek, mint a normális emberek.
Bármit mondok, mindenhez hozzá tud szólni, és ha nem a munkahelyemen lennénk, és nem függne a kis szőkeségtől a megélhetésem akkor talán élvezném is ezt a szócsatát, mert bármennyire tartom bugyutának mégis csak van benne valami más, valami különleges. Ha nem más a hajillata.
- Tisztában vagyok vele, hogy nem fogsz egyhamar elmenni innen. Senki nem is kényszerít rá, csak annyi a kérésünk, hogy légy kicsit tisztelettudóbb velünk, mert hiába dolgozunk az apádnak, nem vagyunk a Te szolgáid. – jelentem ki jobban megnyomva a végét. Csinálhat bármit, hisztizhet egyet, nekimehet a falnak vagy bele is verheti a fejét, de egy biztos: ez nem egy Disney mese ahol a gazdag kisasszonynak még a fenekét is tisztára pucolják azért, mert Ő a király egy szem gyönyörűsége. No-no.
- Mert nem csak kávét kínálunk a vásárlóink számára? A zöld tea meg amúgy is jót tesz a kismamának és a babának egyaránt. Teljesen normális lépés volt tőle, hogy betért a kávézóba, tőled volt önző és alantas lépés beállni eléd. Talán nem hiszed, de volt olyan idő mikor édesanyád is állapotos volt Veled. Át kéne gondolnod az értékrendedet. – nem szeretem, ha valaki felsőbbrendűnek képzeli magát, holott ez nincs is így. A pénz nem minden, mert egy biztos, az a nő sokkal többet ért és ér majd el a jövőben az élete folyamán, mint Ginny. Viszont egy biztos, nagyon sajnálom, hogy ennyire nem nevelték meg, és bár tudom túlzás volt a beszólásom mégis egy apró örömszikra fellobbant bennem egészen addig, míg meg nem láttam a könnyes arcát. Nagyot nyeltem és a zsebembe nyúltam egy zsebkendőért és felé nyújtottam.
- Nem akartalak megbántani. Csak próbállak ráébreszteni arra, hogy nem minden színes és rózsaszín, mint a te életedben. Vannak, akik nem úgy élik az életüket és nem is tehetik meg, hogy beálljanak mások elé a sorba. Csak egy kis türelem és egy kis figyelmességet kéne mutatnod mások irányába. Amúgy meg világos van még, nincs késő. – vonom meg a vállamat, majd hátramegyek a pulthoz és hozok magamnak is egy kávét meg egy sütit a szőkeségnek. – Mesélj nekem valami olyat, amiből kiderül, hogy nem vagy egy hárpia, Ginny.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Timo & Ginny

Vissza az elejére Go down

Timo & Ginny

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LONDON LIFE :: London :: a city-