Welcome
Üdvözlünk a London Life FRPG-n, az Európa második legnépesebb városára épülő szerepjáték oldalon! Tudtad-e, hogy 7 év és öt kontinens szakembereinek munkájával épült a London Eye? Vagy hogy a Harry Potter és a bölcsek kövét a helyi állatkertben is forgatták? London változatos és izgalmas nagyváros, rengeteg látnivalóval, ahol nincs megállás, csak úgy pezseg az élet. Nem számít hányszor látogatsz el ide, sosem tudhatod mit hoz a holnap Londonban. Mindig találsz valami újat, amit még nem tapasztaltál.Játssz velünk, alakítsd kedved szerint karaktered lehetőségekkel teli életét! Ha bajban vagy, fordulj bizalommal bármelyik Staff taghoz, akik mindenben segítenek majd.

London vár, regisztrálj most!
• • • • • • •
Az oldal alapítása:
2011. július 25.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Chatbox
Latest topics

by Soren Lindahl Szer. Ápr. 04, 2018 8:40 pm


by Erin Pynlor Vas. Márc. 18, 2018 5:18 pm


by Soren Lindahl Vas. Márc. 11, 2018 8:18 pm


by Vendég Pént. Márc. 09, 2018 8:33 pm


by Vendég Hétf. Márc. 05, 2018 1:04 pm


by Vendég Pént. Márc. 02, 2018 10:16 pm


by Vendég Szomb. Feb. 24, 2018 6:20 pm


by Erin Pynlor Szomb. Feb. 24, 2018 7:33 am


2 / 2 oldal Previous  1, 2

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Vas. Jan. 21, 2018 10:34 pm

Egyetértettem Léonnal, így aztán rá is bólintottam a fejtegetésére. Érdekes dolog végignézni a színháztörténeten, mennyit változott az idők során. Megvolt minden korszaknak a maga szépsége, már ha valaki engem kérdez, de gondolom mint minden másról, erről is mindenkinek különböző a véleménye.
Beleegyezett, hogy kísérjem be, még úgy is, hogy könnyű volt megtalálni, így volt a legegyszerűbb, hogy elkísértem.
- Ó, rendben - mosolyodtam el. Még simán belefért egy kávé, ahhoz képest, hogy nem szoktam sokat inni, ez ma már a második lesz, de nem igazán bántam. Amikor odaértünk, állt egy kis sor, de úgy gondoltam, még ki tudjuk várni bőven.
- Igen, hallottam róla, igazán elismert és jó a híre, meg láttam róla pár képet, de még nem voltam ott - bólintottam. Azért annyira nem is lepett meg, hogy egy ilyen presztízsű helyen dolgozott, viszont beigazolódott ezzel, hogy tényleg kivételes képességű.
- Jó is a családi tradíció, nálunk is hasonló a helyzet - tettem még hozzá. Nálunk mondjuk körülbelül mindenki hasonló területen dolgozik, de ezt nem kezdtem el végül kifejteni, mert sorra kerültünk. Én egy lightosabb verziójú kávénál maradtam, túlpörögni azért mégsem szerettem volna.
- Még egyszer nagyon köszönöm, tényleg - utaltam a meghívására, ha sikerült félreállnunk az italainkkal. Csendben voltam, mert sikerült elgondolkoznom, amúgy is véges volt az időm, ez persze nem jelentette azt, hogy nem beszélgettem volna szívesen.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Vas. Jan. 21, 2018 11:18 pm

Megvolt a kávé és egy félreeső helyre hátráltam, ahol a lehető legkevesebb ember volt. Én is egy gyengébbet ittam, de inkább az asztalra tettem hűlni.
- Ugyan, ez a legkevesebb. – mondtam megcsóválva kicsit a fejem.
Egy idő után felvettem a kávém és belekortyoltam. Nem akartam reggelig kukorékolni, de aludni sem, így ez pontosan megfelelő volt a célra. Szinte látható volt, ahogy lassacskán kezdek magamhoz térni. Xanax és kávé… Érdekes párosítás.
Lassan bemondták, hogy kezdődik a második felvonás, mindenki foglalja el a helyét. Felhörpintette a kávét, majd a műanyagpoharat egy laza mozdulattal ejtettem a kukába. Végül Rhiára néztem, s a táskámból előkotortam egy névjegykártyát. Rajta volt minden elérhetőségem.
- Remélem, még látjuk egymást. – mondtam, miközben tartottam felé. Volt rajta cím is, de még a régi, otthoni. Ahol jelenleg Hugoék élnek, szóval jó messze. Túl messze. Majd kell csináltatnom egy újat, ahol az itteni címem lesz megadva. Csak egy pár kell, ha esetleg bármi lesz.
Ha átvette, biccentve indultam a helyemre. Vissza a tömegbe, visszatért a kézremegés és a feszültség. Bírd ki, Salieri… Elcsendesednek megint. Aztán kifelé még egyszer végigszenveded, aztán soha többet. Életemben nem volt ilyen élmény végignézni egy darabot. A pokol és az eufória egyszerre. Pontosabban váltogatták egymást. Egy pár éve semmi gondom nem lett volna a tömeggel, de most szívesebben lennék egy húsdarálóban, mint ennyi ember közt.
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Hétf. Jan. 22, 2018 12:40 am

Mosollyal viszonoztam Léon megjegyzését. Szerencsére hamar iható hőmérsékletűre hűlt a kávém, kicsit igyekeznem kellett, persze nem egy húzóra ittam meg. Nem volt túl erős, amúgy szerettem az itteni kávét, rosszul biztos nem leszek tőle, arra pont jó, hogy a nap további részében is használható legyek.
Amikor végeztem, én is a szemetesbe dobtam a műanyag poharat, aztán ezúttal Léon lepett meg.
- Köszönöm - vettem át tőle a névjegykártyát, érdeklődve pillantva rá. - Én is remélem - néztem fel rá aztán mosolyogva, miközben vigyázva a táskámban kapott helyet a kártya. Nagyon bíztam benne, hogy sikerül helyhez jutnia a társulatban.
- További jó szórakozást a darabhoz és sok sikert holnapra - búcsúztam, aztán elsiettem, egy csöppet tényleg kapkodnom kellett, de sikerült odaérnem. Botrány is lett volna belőle, ha elkések, de szerencsére ilyesmiről szó sem volt és már folytathattuk is a munkát.
Nem volt nehéz visszarázódnom a hangulatba és végig azon gondolkoztam, vajon mi a véleménye Léonnak a darab végkifejletéről. Összességében minden gond nélkül lement az előadás, a végén hatalmas ovációt kapott a produkció és azt hiszem, ennek mindenki örült. Szokás szerint mosolyogva álltam fel, amikor végeztünk, nagyon jól éreztem magam ma is, de ahogy körbenéztem a többieken, ezzel ők is így voltak.
Nem sokáig maradtam már utána, viszonylag gyorsan összepakoltam és elköszöntem a kollégáktól, aztán elindultam haza. Úgy léptem ki a színházból, hogy ma tényleg hasznos napot zárhattam és még jó hangulatban is voltam.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Hétf. Jan. 22, 2018 6:35 pm

- Merci. Sok sikert a továbbiakhoz. – mondtam, majd elindultam a helyemre.
A darab második felvonása rövidebb volt, mint az első, s tán mozgalmasabb is. Tovább bonyolódtak az események, csavarodtak a szálak, s fejlődtek a karakterek. A végkifejlet pedig… Beállt egyfajta harmónia, de ott volt még a jövő bizonytalansága, hogy meddig fog ez kitartani. De ezt már mindenki maga döntötte el. Fűzhettük tovább a szálat magunkban, s kreálhattunk eseményeket a saját fantáziánkkal. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen dolgoztuk fel az utolsó jeleneteket, s annyiféleképpen folytattuk magunkban a cselekményt.
Mikor vége lett az előadásnak, Rhiát már nem találtam. Gondolom fáradt és megy haza, így úgy döntöttem, követem a példáját. Gyalog mentem haza is, ahogy mindenhova. Egy bicaj talán jól jönne, de valószínűleg kerülgetne a szívbaj attól is. Jó lesz nekem a lábbusz, még ha nem is fogom olyan hosszú távon bírni, mint régen.
Otthon nekiáltam összeállítani egy dallistát, valamint átolvasgatni a jeleneteket. Nagy részét, persze, ismertem, így több időm jutott a dalokra. Későn feküdtem és végre korán keltem. Muszáj volt.
A listán kézzel volt összeállítva, mert nincsen nyomtatóm, s fogalmam sincs, hol nyomtatnának nekem. Ráadásul spórolnom kell, hogy kihúzzam még. Napról napra élni nem akkora poén, sőt, inkább folyamatos stresszel és kimerültséggel jár.
Másfél órával a meghallgatás előtt indultam, s egy negyed órával előbb érkeztem. Odabent foglaltam helyet a nézőtéren, s csak bámultam a színpadot. Üres volt, ahogy a nézőtér is, és az egész olyan megnyugtató volt. Lehunyt szemekkel élveztem a csendet és nyugalmat. Olyan ez, mint Nirvana nekem. Vártam, hátha jön valaki. Rendező, igazgató, másik színész, vagy akár Rhia, ha érdekli, hogy sikerül-e…
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Hétf. Jan. 22, 2018 10:29 pm

Az előadás után, mikor hazaértem, már lazára vettem a nap további részét. Egész jó hangulatban voltam, szóval végig el tudtam foglalni magam, de közben még mindig a ma történteken kattogtam. Végül is ne mbukkannak fel naponta csak úgy színészjelöltek a környéken.
Szerencsére megengedték, hogy megnézzük a meghallgatásokat, ha szeretnénk, így simán be tudok menni Léonéra is. Voltam már páron, de olyanon még soha, amikor legalább egy kicsit is ismertem a jelöltet. Egyszer ezt is ki kell próbálni.
Korán keltem, a délelőttömet arra szántam, hogy átnéztem pár olyan anyagot, amit már megkaptunk néhány soron következő darabhoz. Ezzel természetesen elszöszöltem annyira, hogy mire észbe kaptam, már indulnom is kellett. Kicsit csinosabban öltöztem, feltettem egy szolid sminket, aztán nekivágtam a színház felé vezető útnak.
Reméltem, Léonnak is viszonylag nyugodt estéje volt és tudott megfelelően készülni. Bár ilyen eseményelő tt az ember estéje inkább stresszes. Bár azt hiszem, olyan eddigi karrierrel a háta mögött, mint amiről mesélt, nem lesz ezzel a mai meghallgatással sok gondja.
Mivel ma csak este lesz előadás, így még elég kihalt volt a hely. Már csak tíz perc volt kezdésig, mire beértem és itt nem arról voltak híresek, hogy késnének, ezért a nézőtér felé vettem az irányt, de arra nem számítottam, hogy Léont is ott találom.
- Üdv - sétáltam oda hozzá egy halvány mosollyal, aztán leültem mellé. - Gondoltam, jól jön egy kis lélekbeli támogatás és bevallom, kíváncsi is lettem - magyaráztam ittlétem okát.
- Sikerült felkészülni? - Kérdeztem érdeklődve, de egyáltalán nem számonkérőn, egyébként sem lehet ilyesmire teljesen felkészülni.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Hétf. Jan. 22, 2018 11:33 pm

Pár percig méláztam lehunyt szemekkel, miközben körülölelt a csend és nyugalom a színházban. Elképzeltem a meghallgatást, ahogy a színpadról nézem az igazgatót, s ő rajta látszik, hogy tetszik, amit lát és hal. Ez általában hozzásegített a sikerhez. Egyfajta „been there done that” feelinget adott, s ha akkor sikerült, most miért ne sikerülne? Elképzeltem és elterveztem mindent, sok forgatókönyvet írtam meg magamban arra a fél órára. Maximum fél óra az egész, bár ha mindegyik dalt akarják hallani, akkor valószínű, hogy kicsit több…. Nálam van a lista a dalokról, a szövegkönyv, meg pendriveon az alapok. Hangszer meg van itt.
Mélázásomból egy ismerős, és igen csak kedves hang keltett fel. Örültem, hogy hallottam, s az egyik szemem kinyitva pillantottam rá, majd a másikat is kinyitottam.
- Üdv. Oui, sikerült. Remélem, nem okozom csalódást. Örülök, hogy látom. – vallottam be, ahogy figyeltem, hogy leül mellém és egy halovány, de hosszabb mosollyal díjaztam jelenlétét.
Nem sokkal késbb, még idő előtt jelent meg az igazgató, s oldalán egy számomra idegen, aki valószínűleg a rendező volt. Felkeltem, s bemutatkoztunk egymásnak. Átadtam neki a kézzel írt lapot, melyen minden dal szerepelt, amit hoztam. Volt belőle pár…
Mozart l’Opéra Rock:
L’assasymphonie(Gyilkos szimfónia)
Le bien qui fait mal(A jó ami fáj)
Victime de ma victoire(Győzelmem áldozata)
Je dors sur des roses(Rózsákon alszom)
Saját dalok:
J’attends encore(Várok még´
Le monde (A világ)
Egyéb:
Picture perfect
Encore un soir(Még egy éjszaka)
Le bonheur en face(A boldogsággal szemben)
Run
Who knew
Nightingale[url]
[url=https://www.youtube.com/watch?v=Cd4O-pyEDLk]Le chanteur(Az énekes)

J’ai cherché(Kerestem)
Az igazgató átfutotta, miközben felmentem a színpadra. Oldalt láttam a hangszereket ami azért megnyugtatótt… A jelenetekkel kezdtük. Nekem kellett választanom hármat, én pedig taktikásan választottam három olyat, ami azért nagyban elüt egymástól. A dalok választását viszont az igazgatóra bíztam.




avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Kedd Jan. 23, 2018 12:22 am

Léon látszólag örült a felbukkanásomnak, én meg annak örültem, hogy kicsit talán könnyíthetek a lelkiállapotán. Nem tűnt igazából kívülről nem tűnt túlságosan feszültnek, de persze ez állhat teljes ellentétben azzal, amit érez, ezt csak ő tudhatja. Azért reméltem, nem stresszelte túl magát, bár őszintén elsőre nem tűnt különösebben idegeskedős típusnak, a tömeggel való ellentétek pedig más lapra tartoznak.
- Örülök, hogy segíthetek - mosolyodtam el. Értékeltem, hogy ő is egy mosollyal reagált a felbukkanásomra, különösen azért, mert az eddigi ismeretségünk alapján nála ez a gesztus elég ritka madárnak számít, szóval különösen értékelni kell. Bár egy ilyen feszült helyzetben szerintem neke msem lenne túl sok kedvem mosolyogni.
- Sok sikert - szólaltam meg próbálván egy kicsit biztatni, pont mielőtt az igazgató és a rendező belépett volna, akiket szintúgy üdvözöltem. Nem tűntek túlságosan meglepettnek látva, hogy én is itt vagyok, igazából egész gyakran előfordult, hogy akik erre jártunk a dolgozók közül, betértünk egy-egy meghallgatásra.
Beszéltek pár szót az igazgatóval, miután a főnök bemutatta Léonnak a rendezőt is, aztán Léon már hamarosan a színpadon volt. Az igazgató ismertette a tervet, miszerint a jelenetekkel kezdünk, de előtte ki szerette volna jelölni a dalokat is, hogy legalább fejben legyen ideje készülni Léonnak arra is, bár ezt ilyen nyíltan nem mondta ki. Nézte még egy kicsit a listát, mielőtt választott volna egy francia nyelvűt meg egy angolt, aztán rám nézett.
- Ha már három jelenetről beszéltünk, akkor kellene egy harmadik dal is. Arra gondoltam, kiválaszthatná - azt hiszem, akármennyire is próbáltam, nem tudtam teljességgel eltüntetni az arcomról a megdöbbenést. - Maga a zenész - tette hozzá afféle cinkostárs stílusban, én tényleg bírom a főnököt, de Léonnal meg nem akarok kiszúrni, gondolom olyan dalokat hozott, amiket tényleg tud is.
- Rendben - vettem egy nagy levegőt, mielőtt odasétáltam volna, hogy átfussam a listát. Nem állítom, hogy mindegyik dalt ismertem, de talán pont ez volt benne a lényeg. Így én is jobban a hatása alá tudok majd kerülni az előadásnak, mert valamilyen hatása biztos lesz. Végül harmadikként a Le Monde-ra esett a választásom, nem tudok sokat franciául, csak épp annyit, hogy alap dolgokat megértsek, bár még pár beszélgetés Léonnal és valószínűleg bővül aszókincsem, ami persze nem rossz dolog. Az igazgató rábólintott a döntésemre, én vetettem egy oldalpillantást Léonra, a rendező arcáról semmit nem tudtam leolvasni, de ő mindig ilyen. Azért jó szaki, tényleg.
Visszamentem a helyemre és onnan figyeltem, hogy mi lesz most, először akko a jelenetekkel indítunk gondolom, az előbb megbeszéltek szerint. Még én is izgultam. Láttam rajta, mennyire szeretné ezt az állást és meg is érdemelte. Az egyik legjobb francia színházba sem vesznek fel akárkit, ez azért már jelent valamit, nem? Ajánlásnak biztos nem utolsó.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Kedd Jan. 23, 2018 12:37 am

A rendező gondolom választott is két dalt, miközben fürkészte a lapot, ait adtam. Az írásom elegáns volt, mégis férfias. Olyan igazi művészírás, legalább is aki látta, ezt mondta. Könnyed, mégsem hanyag.
Valóban a jelenetekkel kezdtünk, s én kinyitva tettem le a füzetet a földre, ha esetleg szükségem lesz támaszra. De nem volt. Három teljesen különböző karaktert hoztam, s mindhármat pontosan úgy, ahogy kell. Amikor játszottam, én nem Léon voltam. Ha a nevemen szólítottak volna közben, valószínű, hogy nem hallgattam volna rá.
A színpadon ott volt Arhur király, akit Ginevra megcsalt, s egy monológban fejti ki érzelmeit, közben a szemeiben könnyek csillognak. Ott volt Mozart, a játékos álmodó, aki igazán tehetséges zenész, s minden bukás ellenére próbálkozik. Nem nagyon ugráltam, de nevettem játék közben. Aztán ott volt a kedves névrokon, Salieri is, aki hiába próbálkozik Mozartot letaposni. Sikerül neki, de nem elégedett. Mert nem azért érte el azt, amit elért, mert ő annyira jól csinálta volna, hanem… Mert ármánykodott. Egy monológot mondtam el tőle. A középszerűség királyának nevezte magát benne.
Végül felegyenesedtem és visszakerült a maszk. Visszatért az a karótnyelt Léon, akit eddig láthattak, s vártam a dalok címét.
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Kedd Jan. 23, 2018 1:15 am

Nagyon kíváncsian vártam, mit hoz ki a jelenetekből. Hallottam én is, melyik hármat választották, amik következtek is szépen sorban, én meg remélem, hogy jobban izgultam, mint Léon fent a színpadon. Jól állt neki az a hely, látszott, hogy magabiztos a közegben és tekintélyt parancsoló is volt, mint jelenség, vagy inkább jobb, ha azt mondom, tekintélyt parancsoló.
Az Arthur király, mint darab egyszerűen közel áll hozzám és mint mondakör is, ami azt hiszem, nem meglepő a történet gyökereit tekintve. Amennyire én meg tudtam ítélni, Léon jól átadta magát a karakternek, el tudtam hinni, hogy az elmondott érzelmei valósak. Azt hiszem, az a jó színész, aki tényleg el tudja hitetni az emberrel egy kis időre, addig, míg ott ül a nézőtéren és figyeli, hogy valóban az a helyzet, amit próbál átadni. És ő tényleg jól csinálta.
A Mozart darabot őszintén még egyszer sem láttam, így ez számomra teljesen új volt, de hát azért Mozart mégis csak mozart. A maga különös, egyedi, nagyon jellegzetes személyiségével és világával, amit ismét jól hozott. Nem tudtam mosolygás nélkül nézni, közben a szemem sarkából az igazgató és a rendező arcát figyeltem, utóbbiéról nem tudtam leolvasni semmit, mint mindig, viszont az igazgatón úgy láttam, tetszik neki, amit lát és hall.
Végül jött az utolsó, amit nem tudtam hová tenni, mármint nem Léon előadása miatt, csak mert nem ismertem olyan behatóan, akit alakított, de hát én sem ismerek mindenkit. Attól függetlenül az előadás hitelesnek tűnt, főleg mert számomra is az újdonság varázsával hatott.
Ezután következhettek a dalok. Nagyon kíváncsi voltam mindegyikre, az általam választotton kívül a L'assasymphonie és a Run került műsorra. Nagyon bíztam abban, hogy ez is olyan gördülékenyen megy majd, mint a jelenetes rész, eddig semmi akadályát nem láttam, hogy sikerüljön Léonnak itt állást szerezni.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Kedd Jan. 23, 2018 1:36 am

A rendező majdnem akkora pókerarc volt, mint én, de az igazgató arcán láttam, hogy imponál neki az, amit a színpadon művelek. Tudom, hogy értek hozzá, és ez az, amiért magabiztos vagyok… Annak kell lennem. De mi van az akcentussal? Mi van, ha megint az lesz az, ami vissza fog tartani? Ettől rettegek belül… Legbelül ott van bennem az az icipici kisfiú, aki izgul, meg akar felelni, ott van bennem az a férfi is, aki mutatja az érzelmet, aki nevet, aki stabil, és aki egy ideje nem vagyok. Őket kell néha elővennem egy-egy szerephez, mint most, aztán vissza is zárom őket oda, ahova eddig.
A dalokat felsorolták, én pedig örültem. A L’assasyphonie a Mozart l’Opéra Rockban az én dalom volt, ráadásul a darab legsikeresebb dala, ami annak idején Frankofon díjat is nyert, valamint sok helyre mentem vele vendégfellépőnek, például a Brian Joubert is erre a dalra mákorcsolyázott, s én két alkalommal is csatlakoztam hozzá, hogy az élő zenét szolgáltassam.
A Run személyes kedvencem. A maga homályával, a dallamvilágával, a sz9vegével, s mindazzal, amit közvetít. A Le monde pedig saját dalom, amit megint csak szeretek. Könnyű dolgom volt, azt hiszem…
A Runnal kezdtem, mert az az angol. A franciákat a végére akartam hagyni, hogy ne zökkenjek ki, és tudjak ügyelni a kiejtésemre. Így sem volt tökéletes, sőt, de legalább jobb, mint mondjuk ébredés után, vagy miután egyáltalán beszélek franciául. Mert utána katasztrófa.
Leültem a zongorához, pár billentyűt lenyomtam. Tökéletesen be van hangolva, aminek örültem. Picit bejáratta az ujjaim, majd játszani kezdtem. Átszellemültem, és úgy nyomtam a billentyűket. Aztán énekelni kezdtem, és ott volt minden az arcomon. Nehéz volna megmondani, játék-e, vagy sem. De én tudtam, hogy nem az.
Másodszor jött a saját dalom, amihez alapot hoztam, amit a hangtechnikus be is tett nekem. Emlékszem, mikor írtam. Ond is que la bas c’est le paradis.. Azt mondják, lent van a paradicsom. Akkor valóban így is éreztem, és abban az emlékben élve adtam elő. Gondolatban visszautaztam oda. És jól éreztem ott magam, valahol az 5-6 évvel ezelőtti múltban.
A L’assasymphonie pedig a szívem csücske volt. Annyiszor játszottam és énekeltem már, hogy ha akarom, sem tudom rosszul énekelni. Ösztönösen jönnek már a hangok, valahogy rögzült, mint a járás, vagy mondjuk egy reflex. És ez a legütősebb dalom, ezért örülök, hogy választották.
Felvettem oldalról az akusztikus gitárt, végigpengettem. Ráncoltam a szemöldököm, mert elég szarul szólt. Újra kellett hangolni, amit igyekeztem gyorsan megoldani, majd mikor jónak véltem, játszani kezdtem. Igen, most már jó… Beléptem énekel is és csak jöttek a dallamok, meg a szavak. Van benne egy hörgés féleség is, amit még a nagy metálos korszakomból hoztam magammal. Tudok mélyen hörögni is, amivel így elsőre kiborítok mindenkit, mert amúgy nem néznék ki belőlem, ami elég vicces jelenet szokott lenni.
Mikor végeztem, a gitárt a cipőm orrára állítottam, hogy mégse a földre tegyem, majd kicsit meghajoltam, ahogy minden dal után. Illik ilyenkor, s nem szégyenkeztem. Jónak éreztem. Bebizonyítottam, hogy van itt helyem, egyedül az akcentus tarthat vissza. De itt legalább az esélyt megkaptam a meghallgatásra. Látszott rajtam most, hogy tűkön ülök a választ várva. S’il vous plaît…
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Kedd Jan. 23, 2018 2:16 pm

Úgy tűnt, Léon a dalok miatt sem izgul különösebben, végül is eddig is nagyon jól helyt állt. Reméltem, ez a továbbiakban is így lesz. Bár őt nézve nem igazán kellett volna kételkednem.
Egy angol¨dallal kezdte, ami lehet, hogy taktikai lépés volt tőle, ezt csak ő tudhatja, de szépen előadta. El kellett ismernem, hogy jól zongorázik, ráadásul véleményem szerint ez a hangszer amúgy is nagyon jól szólt. Érdekes volt figyelni Léon arcát, miközben énekelt. A színészi játékán kívül talán most volt először olyan érzésem, hogy komoly érzelmeket látok rajta, ráadásul, hogy úgy mondjam, őszintébbnek is tűntek. Azt persze nem tudhattam, milyen személyes kötődése van esetleg a dalhoz, valószínűleg tőle sem kérdeztem volna meg, de tény, hogy jól átadta a dal üzenetét. Ennek ellenére komoly arccal hallgattam, hiszen még kettő hátra volt.
Másodjára jött az a dal, amit én választottam neki. Kicsit feszült voltam, mert fogalmam sem volt, mibe rángatom bele szegény srácot, de gondolom nem hiába írta fel a szám címét arra a listára.
Ahogy elkezdődött a dal, Léon ezúttal alapra énekelt, kicsit megnyugodtam, mert úgy tűnik, hogy vagy fekszik neki a szám, vagy pedig csak jól bele tud helyezkedni a szituációba, ami egy színésznél persze érthető. A szövegből mondjuk nem sokat értettem, de még örültem is neki, mert így tudtam figyelni arra, hogyan fejezi ki magát a szavakon kívül. Úgy tűnik, ezen a meghallgatáson felültünk egy érzelmi hullámvasútra, most éppen úgy tűnt, egy kicsit máshol jár és csak testileg van velünk itt, a teremben, de még így is jó volt ránézni. Abszolút el tudtam képzelni a társulat tagjaként.
Amikor végzett, felvette a gitárt oldalról. Kicsit fintorogtam, mert a hangszer némileg megadta magát, de Léon hamar rendbe hozta. Elhatároztam, hogy ha alkalmam nyílik rá, megkérdezem tőle, mégis hány hangszeren játszik. Én is értek még párhoz a hegedűn kívül valamilyen szinten, de az egy kicsit más helyzet, azt hiszem.
Mikor elkezdett játszani, kicsit meglepődtem, hogy akkor ez egy ilyen zúzós dal lesz? de ahogy a szöveg is elkezdődött, kicsit megváltozott a véleményem. Most már meg kell néznem azt a darabot, mert személy szerint még nem volt hozzá szerencsém, ez persze nem jelent semmit. Majd talán utánaérdeklődöm Léonnál.
Azt hiszem, itt láttam rajta azt a leginkább, hogy beleéli magát a produkcióba. Biztos, hogy nem most adta elő először, ennek ellenére mégsem tűnt egy rutinfeladatnak, ami már csak úgy jön, valószínűleg jelentett neki annyit, hogy ennek ellenére hitelesnek is tartsa és ne fásuljon bele. Láttam már olyan színészt, aki egy régóta műsoron lévő darabbal nem bánt ennyire ügyesen.
Amikor vége lett, volt egy kis csend a teremben. Aztán az igazgató felvázolta, hogy elmennek az irodájába megbeszélni a dolgokat a rendezővel, pár perc múlva visszajönnek és akkor értékelik az előadást. Hamarosan ki is mentünk, így kettesben maradtunk a jókora teremben. Ha Léon lejött, akkor megvártam, hogy esetleg visszajöjjön a nézőtérre, ellenkező esetben én sétáltam fel hozzá.
- Hát, engem meggyőzött - mosolyogtam rá őszintén -, gratulálok - tettem hozzá. Ez persze még nem jelentett semmit, itt első sorban nem én voltam az, akinek bizonyítania kellett. - Én azt mondanám, nem kell aggódnia, de tudom, hogy ilyenkor az emberben van legalább némi egészséges aggodalom - folytattam. Nem szerettem volna letámadni kérdésekkel, hadd fújja ki magát egy kicsit.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Kedd Jan. 23, 2018 5:34 pm

Hallgattam, amit az igazgató mond, majd mikor kivonultak, a színpad széléhez sétáltam és leültem, lelógatva a lábaim és hátratámaszkodtam.
- Remélem, őket is meggyőztem. – mondtam elhúzva a szám. – Merci. – biccentettem egyet.
Ha nem sikerült, akkor… nem tudom, elmegyek utca zenélni, vagy valami betanított munkásnak, aztán ha nem bírom, akkor meg éhen halok. Szépek a kilátások, és ahogy ezen méláztam, kiült az arcomra az aggodalom. Rhia valahogy az egyetlen, akinek ezt a pici betekintést is engedem.
Talán pont azért, mert ő az egyetlen, akiről elmondhatom, hogy ha nincs is 24 órája, amíg ismerem, egy rossz szava nem volt hozzám, sőt, sokat segített, és London sem tűnik Mordornak, ha ő itt van.
- Köszönöm, hogy eljött, Rhia. – néztem fel rá. Úgy éreztem, valahogy közölnöm kell vele. Az megint más kérdés, hogy nem vagyok a szavak embere. – Igazán jó lenne, ha kolléganőnek hívhatnám. – mondtam kicsit szórakozottan.
Megengedtem magamnak, hogy elképzeljem, hogy milyen is lenne, ha itt dolgoznék, lassan összeismerkednék a többi kollégával, aztán kivívnám a tiszteletet, hogy ne én legyen a newkid, akit szívatnak. Mert eleinte úgyis fognak. Már, ha tudnak.
Lépteket hallottam, s megpillantottam az igazgatót, akinek a mosolyából már tudtam, hogy sikerült. Kicsit bedőltem előre és figyeltem, mert ennyi nekem nem volt elég bizonyítékként.
- Úgy döntöttünk… - kezdte. – hogy érdemes lenne foglalkoznunk magával. Csiszolunk az akcentusán, és befogadjuk magunk közé. Üdvözlöm a társulatban. – mondta, én pedig nagyokat pislogtam. Sikerült? Komolyan felvettek? – Holnap, kérem, nyolcra jöjjön be. Jövő héten állunk neki egy új darabnak, addig viszont szeretném, ha itt lenne és figyelné a próbákat, illetve nem utolsó sorban, megismerkedne a kollégákkal. – mondta, majd a kezét nyújtotta.
- Merci.. Köszönöm szépen. – ráztam kezet az igazgatóval, majd a rendezővel is.
- Holnap hozom a papírokat. – mondta, majd intett és ki is vonult. Megkönnyebbültem. Hatalmas kő esett le a vállamról, és egy darabig csak néztem magam elé szinte sokkosan. Van munkám. Folytatom azt, amit szeretek, és éhen sem halok… Van munkám.
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Kedd Jan. 23, 2018 6:02 pm

Léon a színpad szélén foglalt helyet, így én is mellé telepedtem. Per pillanat ez teljesen jó volt így. Ránk borult a csend, én pedig azon töprengtem, milyen ritkán voltam úgy itt, hogy rajtam kívül csak egy valaki volt a teremben. Láttam rajta, hogy aggódik, tényleg nem tudtam hibáztatni érte. Végül is a jövője függött tőle, még ha kicsit közhelyesen is hangzik elsőre.
- Ugyan, szívesen tettem. Én köszönöm az élményt - feleltem rápillantva. Azt hiszem, ilyesmiben, mint amit Léon alkotott az imént itt, tényleg nem minden nap van részem, pedig dolgoztam már egy pár helyen. Örültem, hogy ilyen kivételesnek lehettem része. Csak reméltem, hogy lesz folytatása is Léon szempontjából és helyet kap a társulatban.
- Ez tényleg jól hangzik - nevettem fel röviden. Én is szívesen fogadtam volna, mint kollégát. Erre pont be is jött az igazgató és a rendező, a főnökön már láttam, hogy Léonnak nyert ügye van, amit nemsokára meg is erősített. Alig bírtam egyhelyben maradni, hogy ne járjak örömtáncot, maradtam a mosolygásnál, mert hát ez tényleg örömhír volt! Elköszöntem a duótól, mikor kifelé indultak, aztán Léonhoz fordultam.
- Hát, üdv a csapatban, kolléga - mosolyogtam rá. - Ha már itt tartunk, részemről örülnék, ha tegeződnénk, nem kerülgethetjük egymást naponta ilyen hivatalos stílusban - nevettem el magam. Értékeltem, hogy ennyire udvarias, de főleg most erre már tényleg kevésbé volt szükség, idővel úgyis megismerjük egymást jobban, ha együtt fogunk dolgozni.
- Az akcentus idővel magától is kopik, tapasztalat - tettem még hozzá, csak, hogy emiatt már tényleg ne aggódjon. Elképzelhető, hogy szívják még avérét egy darabig miatta, de kemény srác ő, úgyis kibírja. - Még egyszer gratulálok - szólaltam meg ismét kis csend után, még én is alig hittem el, Léon meg látszólag fel sem fogta egyelőre.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Kedd Jan. 23, 2018 7:28 pm

- Here we are don’t turn away now, we are the warriors to build this town from duuust.. – dúdoltam. – Rendben, tegeződjünk. – mondtam és bólintottam egyet.
Gondolkoztam azon, hogy valami ékesszólással válaszolok neki, már csak a hecc kedvéért, vagy valami ilyesmi, de maradtam az egyszerűségnél. Egész egyszerűen megkönnyebbültem. Nem csak a meghallgatás miatt, hanem a jövőm és az életem miatt. Lesz mibe beletemetkeznem, magara vállalok szépen negyvenhét dolgot és mással sem fogok foglalkozni.
- Merci. – támaszkodtam hátra és lehunytam a szemeim.
Jogosan vagyok itt végre. Illetve, ha holnap aláírom a papírokat, akkor már hivatalos is lesz. Majd, ha lesz elég pénzem, átköltözöm más albérletbe, meg tudom hívni a családom is, és minden szebb lesz. Már most az. A tudat szebbé teszi a világot.
- Azt hiszem, nekem most mennem kell. Holnap találkozunk, Kollegina. – mondtam és leszálltam a színpadról, majd felé fordultam. – Remélem nem bánod. – tettem még hozzá.
Nem akartam csak úgy itthagyni, hiszen miattam jött be korábban. Vagy nem tudom.
- Mikor kezdtek? – érdeklődtem. Ha sokat kéne várnia, akkor nem hagyom magára, mert az már valóban csúnya lenne tőlem.
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Kedd Jan. 23, 2018 7:57 pm

- Remek - mosolyodtam el, amikor beleegyezett, hogy tegeződjünk. Úgy tűnt, mostanra kezd leesni neki, hogy állást kapott itt, aminek őszintén örültem. Bár elég érdekesen mutatta ki, de nem volt semmi bajom ezzel a dallal. Az volt a lényeg, hogy jó kedve van.
- Dehogy, semmi baj. Pihend ki a stresszt - javasoltam, s én is felkeltem. - Az előadás csak hétkor lesz, de előtte még a jövő hétre említett darabhoz lesz egy próbánk. Szerintem hamarosan neked is adnak egy szövegkönyvet, de annyit mondhatok, hogy jó lesz - mosolyogtam rá. - Négyig meg, míg nem kezdünk, szerintem beveszem magam valamelyik hátsó terembe és átnézek még pár részletet - osztottam meg vele hangosan is a terveim.
- Akkor, holnap találkozunk - búcsúztam, ha szeretett volna mondani valamit, persze mindenképp megvártam és csak utána indultam el kifelé.
Jó volt, hogy a nap eddigi része ennyire jól zárult. Reméltem, már a továbbiakban sem ér semmi kellemetlen meglepetés, örültem volna, ha egy abszolút pozitív időszak áll mögöttem.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Szer. Jan. 24, 2018 12:25 pm

Biccentettem fele, majd elindultam haza. Valóban kicsit fáradt voltam. Út közben vettem mirelit pizzát, és reménykedtem, hogy nem gyújtom fel ezt a parányi albérletet, amiben élek… Talán akkor, ha ott ülök a sütő előtt és figyelem? Közben Chrisszel mikrofonozok és részletesen elmesélem neki, hogyan is néz ki a pizza. Úgy percenként…
Ideje már szendvicsen kívül mást is ennem. Igazán jól esne a meleg kaja, de eddig nem igazán mertem megengedni magamnak, mert nem tudtam, mennyi ideig kell munkát keresnem.
A terve meg is valósítottam, s hívtam Christ a sütő elé beülve. Elmagyarázta, hogyan is kéne bekapcsolni, meg mire figyeljek oda. Voltak olyan ambícióim, hogy meg tanuljak főzni, de mióta egy egyszerű salátával képes voltam konyhát gyújtani, azóta inkább letettem róla.
Elmeséltem közben Chrisnek, hogy végre sikerült munkát találnom. Rákeresett a színházba és hüledezett, hogy milyen jól néz ki. Helyeseltem. Meséltem neki Rhiáról is. Bőbeszédűbb voltam, és sokkal nyitottabb, hiszen több mint tíz éve ismerem. A legjobb barátom, akivel a legnagyobb szarban sem hagytuk el egymást, és teljes mellszélességgel álltunk ki egymás mellett. Ritka az ilyen, és hálás vagyok, hogy nekem megadatott egy hozzá hasonló barát.
A pizza kicsit megégett, de még ehető volt. Ekkor már videóchateltünk, és tulajdonképpen együtt kajáltunk, mert ő is tömte a majmot. Jó dolog a technika, mert így legalább a videóchat idejére nem hiányzik annyira, és kicsit otthon is érezhetem magam ilyen távol is.
Beállítottam később az ébresztőm, s előkészültem a másnapra. Mire elaludtam, éjfél volt, szóval hat óra alvás után keltett a telefonom. Kora reggel bármiről meg tudtam győzni magam, de most volt elég okom mégis felkelni.
Út közben vettem magamnak egy jó erős fekete kávét, s azt kortyolgatva értem be a színházba, de még mindig csak résnyire nyitott szemekkel. A nézőtéren leültem s úgy fogyasztottam tovább a pohárba zárt csodát. Előbb értem oda, mint kellett volna, így volt rá bőven időm.
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Szer. Jan. 24, 2018 7:42 pm

Úgy tettem, ahogy Léonnak is mondtam, s azzal hamar el is ment az idő a próba kezdetéig. Nem tudom, a színészek mennyit tudtak az új darabról, mindenesetre mi már elkezdtünk dolgozni az anyaggal, ami elég izgalmasnak ígérkezett. A darabnak egyelőre csak a fülszövegét láttam, egyébként meg nem ismertem, úgyhogy már magam is kíváncsi voltam arra, milyen lesz egészben a dolog. Meg persze arra, hogy Léon kap-e benne szerepet most, hogy ő is társulati tag lett, mert mivel még nem osztották ki mindegyiket, volt rá esélye.
Amikor a próbának vége lett, kiszaladtam az egyik közeli pékségbe és vettem egy kis harapnivalót, korai vacsora gyanánt, ugyanis az esti előadás szünettel együtt még három óra volt. Azt pedig igen kellemetlen lett volna végigcsinálni túlságosan is éhesen. Szerencsére sikerült megennem a hideg vacsorám és még időben vissza is érni, úgyhogy gond nélkül tudtuk elkezdeni az esti műszakot.
A nézőtér most is tömve volt, látszólag élvezték a darabot. A csapatmunka a szokásos minőségi szinten működött, különösebb fennakadás nélkül zajlott minden. Mire este hazaértem, már tizenegy volt és még szerettem volna valami rendeset is enni, még szerencse, hogy az ebédemből maradt még, úgyhogy csak a mikróba kellett bedobnom.
Majdnem egy óra volt, mire ágyba kerültem, laza öt óra alvás után pedig már keltem is fel, na nem magamtól, hanem a telefonom bájos ébresztésére. Nagy sóhajjal kászládótam ki az ágyból és még félig kómásan vizet melegítettem egy fekete teának, amibe raktam egy mentolos filtert is, aztán kezdtem csak el készülődni. Gyorsan megreggeliztem, még néhány utolsó simítás, aztán indulhattam is a színházba. Ugyanis nem csak Léont várták nyolcra, ma volt az új darab egyik fő megbeszélése, úgyhogy mindenki ott lesz, aki érdekelt benne. Sokan nem szerették ezeket az alkalmakat, mert "minek bejönni", de hát muszáj volt. RÉszemről rendben van a dolog.
Mikor beértem, még nem voltak bent túl sokan, igaz, volt még fél óra nyolcig. Volt egy tippem, miszerint Léon már itt van, úgyhogy gondoltam, megnézem a nézőtéren, miután lepakoltam a cuccom. És tényleg ott volt, az elmaradhatatlan kávéjával.
- Jó reggelt - köszöntöttem, ismét mellette foglalva helyet. Láttam rajta, hogy még eléggé fáradt, valószínűleg nem egy koránkelő típus. Nekem sem esik jól sokszor.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Szer. Jan. 24, 2018 9:05 pm

Ahogy odabent ültem, ismét csak melegséggel töltött el, hogy van munkám, ráadásul ilyen csodás hely. A szakmámban sikerült elhelyezkedem, és állok elébe minden nehézségnek ezer örömmel. Az üres színpadot figyeltem, és láttam apámat, ahogy a színpad közepén állva adja elő a monológot, amit annyira szerettem tőle. Figyeltem, s láttam minden arcvonását, tisztán hallottam a hangját, láttam a szemeit, minden egyes mozdulatát. Mintha valóban ott lett volna ő maga, teljes valójában. Hiába tudtam, hogy ez lehetetlen.
Nagyban bámészkodtam, mikor Rhia rám köszönt, s ugyan azonnal rápillantottam a kómás fejemmel, beletelt pár másodpercbe, míg kapcsoltam, hogy ő amúgy tényleg itt van és nekem köszönt.
- Bonjour. – köszöntem vissza és inkább lehúztam a kávém maradékát. Több, mint a felét. Máris több élet volt a szemeimben. – Elnézést a lassúságomért. Átlag reggeli Salieri… - ráztam meg a fejem.
Édes mindegy, hogy mennyit alszom, én akkor is hulla kóma vagyok, és kávé nélkül a szervezetem általában visszautasítja az éberség gondolatát. Ez az új munkahely ellenére is pontosan így volt. Az a szerencsém, hogy össze tudom magam kaparni annyira, hogy elkészüljek és az úton vegyek kávét. Másképp már tényleg életképtelen lennék.
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Rhiannon McAdams on Csüt. Jan. 25, 2018 11:59 pm

Amennyire láttam, Léon jó erős kávét spájzolt be magának, de ezért valahogy nem tudtam hibáztatni.
- Ugyan... Ez a kómás állapot szerintem a reggellel jár, senki nem fog ezért hibáztatni - mosolyodtam el. Nekem legalábbis ez normális volt. Kicsit ugyan aggódtam, mi lesz itt, ha találkozik a többiekkel, de tényleg normális arcok voltak a társulatban. Ha már emlegették őket, lassan el is kezdtek beszállingózni, kellemes, halk morajjal betöltve a nézőtér eddigi csendjét. - Ma tényleg találkozhatsz a többiekkel - céloztam a belépőkre, valószínűleg hiába, mert ekkorra már minden bizonnyal ő is észrevette őket. Köszöntöttem azokat, akiket tényleg ismertem, persze valamilyen szinten mindenki tudott itt mindenkiről, mert egy jó nagy család volt ez. Aminek most már Léon is a tagja. És ami azt illeti, én is szerettem a tagja lenni, úgyhogy csak remélni tudtam, ő is jól fogja érezni magát. Nem is zavartam meg, hagytam kibontakozni, a megbeszélés kezdetéig még volt idő.
avatar

honey, I'm chasing the sun


× play by :
Saoirse Ronan

× kor :
24

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
zenész

× hsz-szám :
33


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Léon Salieri on Pént. Feb. 02, 2018 2:07 am

Hallgattam, és nem is tudtam volna jobban egyetérteni a reggelről szóló véleményével. A reggelek szinte közellenségek a dolgozó emberek számára. Még nekem is, ahogy mindig is az volt. Hiába imádtam a munkám, ha egyszerűen olyan nehezen keltem, hogy kész kínszenvedés volt. Este meg az elalvás volt egy rémálom… De erre van a kávé meg az altató, nem? Az esetemben: de.
Ahogy láttam, hogy újabb tagok érkeznek, felpillantottam, közben Rhia is megjegyezte, hogy megismerkedhetek velük, s tán ez billentett ki abból a bizonyos szemlélődő állapotomból. No, meg az is, mikor odajöttek hozzám páran, hogy megkérdezzék, ki vagyok. Felkelve fogtam velük kezet, bemutatkoztunk, elmondtam, mit is művelek itt pontosan, és persze, egyből kiszúrták az akcentust. Elvileg javítunk majd rajta. Gondolom logopédus, vagy valami ilyesmi. Mintha beszédhibás lennék. Az ő szemükben mondjuk ez az.
Voltak olyanok is, akik pont leszarták, hogy ott vagyok-e, vagy sem, szóval miután végre mindenki érdeklődését vesztette kilétemben visszaültem Rhia mellé.
- Kedvesek. – jegyeztem meg halkan, közben rápillantottam.
Hamarosan megérkezett a rendező is, s munkához láttak. Én a megbeszéltek alapján csendes szemlélődő maradtam ezen a napon. Szóval a nézőtéren ülve figyeltem, memorizáltam és elemeztem a munka részleteit. Kiszúrható, kivel lesz a legtöbb gond, ki az, aki már unja az egészet, ki az, aki a rendezőt ne csípi, és ki az, aki meghalna egy csókjáért, meg hasonlók. Érdekes volt megfigyelni ezeket, ahogy az is érdekes, hogy minden csapatban megvannak a sablonszerepek.
avatar

honey, I'm down the line


× play by :
Florent Mothe

× kor :
26

× tartózkodási hely :
London

× foglalkozás :
Zenész/Színész/Rendező

× hsz-szám :
32


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Rhia és Léon

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom




Vissza az elejére Go down

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.